|
2023-10-26 21:45:32, csütörtök
|
| |
| |
FONYÓ TAMÁS - KÉPZELET ÉS VALÓSÁG 2008 -2023 I.
Link
A NŐ
Hogy is lehetne elmondani,
amit nem lehet?
Mit is mondhatnék arról,
ki szebb,
mint a képzelet!?
Szemei úgy ragyognak,
mint a csillagok.
Mosolyától!?
Megszépülnek a rossz napok!
Ha veled van,
nem kell többé félned.
Hisz együtt,
állandó ünneppé válik az élet!
2011. szeptember 14
A KÉRDÉSEM
Minden egyes nap felteszem a kérdést,
vajon fogom e még érezni, azt a csodás érzést,
mely több, mint amit a bennem rejlő ördög kíván,
mit a pokol démoni angyala nekem kínál.
Hisz ő is benned lakozik én buja szépségem,
mégis te vagy az egyetlen reménységem,
ki nem csak testi örömöket szeretnél,
a legmélyebb titkaim őrzője lelhetnél.
Boldoggá tennélek egy életre,
társ lennék, ki óvna, s féltene, 
több lenne ez, mint vágyódás,
nem csupán egy érzéki csalódás.
Melyből magadhoz térve már nem is érzed,
mit csupán a test kívánt, s nem a lélek,
az ellenállhatatlan, őrjítő, vad szenvedélyt,
a feloldozást kínáló mámorító kéjt.
Én most ennél többre vágyom,
az igaz érzelmeid is kívánom,
ismernem kell kit annyira imádok,
kiért a világba szerelmes szavakat kiáltok.
Magamba szívom hát gyönyörű lényedet,
így vállalhatjuk a következményeket,
mit e két bolondos szív együtt követ majd el,
s a kérdésemre egy határozott igennel felel.
2012. július 29,
A KÍVÁNSÁGOM
Márciusi széllel jön el a tavasz
bokrok alatt bújik róka koma, a kis ravasz,
s, mint az ébredő napnak a bája,
olyan szép a hajnalka kéklő virága,
de, mit is akarhatnék ennél többet mégis?
Tán, hogy a boldogságodtól ragyogjon az ég is,
így köszöntlek nagy-nagy örömmel,
s nem csak egy teli vizes vödörrel, mint nem sokára, húsvétkor tán,
oly sok bátor legény, ki téged meglocsolván,
érzed magad teljesen elázva,
s tán még egy,
vigyázz magadra, ne légy többé megfázva!
Inkább kívánom egészséges legyél örökre,
örülj úgy, hogy ne férj bele a bőrödbe,
vagy inkább búj ki belőle önként,
s, oly érzés kerítsen hatalmába főként, mit a legjobban imádnál,
mit kedves szíveddel másnak is kívánnál,
így teljesüljön minden álmod,
mindig szépnek láthasd a világot, s, mit is adhatnál cserébe többet?
Csak egy édes mosolyt, mely mindenkit elbűvölhet,
s, ha ez is meg van, majd én újra kívánok,
sok ilyen szép napot, örök boldogságot!
2012. március 30.
A LEGÉDESEBB ÁLMOD
Ízes csókjaid forrása én vagyok,
a gyönyört szomjazó őrült angyalod,
számodra a megtestesült ördög,
kivel vásárra viszed a bőröd.
Hozzád kötözöm lelkem, megigézlek,
szép reményét keltem szenvedélyemnek,
én vagyok kit megszerethetsz hamar,
belőled kér, s a legtöbbet akar.
Simogató ajkaid izzó parazsát,
a legcsodálatosabb forró éjszakát,
a boldogságot ízlelem veled,
s gyengéden átölel a szerelmed.
Rabul ejt a lázas vágyakozás,
egy igazán őszinte vallomás,
szívem irányította gondolatok,
s végül teljesen beléd bolondulok.
Így lehetek figyelmes, megértő,
mindig igaz szeretettel féltő,
az egyetlen, a legédesebb álmod,
s az ébredést már sohasem kívánod.
012. november 3
A SZAVAK ÓCEÁNJA
A szavak óceánja, mely a fejemben hömpölyög,
elmondanám, de félek nem okoznék vele örömöt,
pedig folyton, csak rád gondolok,
ezért is, oly mélyek, e sóhajok.
De kimondatlan is tudatom,
az irántad érzett sóvárgás vezet utamon,
s mint koldusnak egy falat kenyér
oly fontos, ha szavam hozzád elér.
A nőhöz, kinek szívét szeretem,
s így életem értelmét köszönhetem.
Te vagy a vágyban az erő,
oly végtelenül felemelő...
a szívemben lüktető örök szenvedély,
mit testem minden éjszakán keresgél!
A valósággá vált álom,
ki mégis köddé lett, s nem találom.
Nem lelem, hisz elbújtál...
futottál!
Tőlem, s előlem?
Így a bánat hangja szól most belőlem,
de küzdök én, ahogy csak tehetem,
hisz te vagy számomra a mindenem...
Szeretlek!
S a boldogság mosoly, mit sohasem feledek...
Csak ezért élni!
A jövőtől sohasem félni...
Érdemes!
Mit irántad érzek, most már végleges!
A szerelem...
Hisz létünk kulcsa, ez az érzelem.
S a zár az ajtón, csak te vagy,
kivel megosztanám a vágyaimat...
majd eldobnám a kulcsot messzire,
hogy e szerelmet többé senki el ne vehessen,
A SZERELEM RABSZOLGÁI
Fogod kezem, s fogom kezed,
lelkedben létezem veled,
szárnyalunk magasan, szépen,
fenn az ég végtelenjében.
Testünk átjárja a tiszta fény,
vonzódásunk végzetes törvény,
rabok vagyunk, mégis szabadok,
börtönünkbe zárva boldogok.
A szerelem rabszolgái,
az édenkert krónikái,
regélnek, egy igaz vágyról,
mely tomboló tűzzel lángol. 
Vágyom rá, s te is akarod,
felém húz, ölel illatod,
bújom bársonyos bőrödet,
érzem tenyérnyi szívedet.
Csókjaink érzéki ágyában,
babonázó bódultságában,
fodrozódnak a buja felhők,
sorsunk sodorják a lágy szellők.
Nászát járja közös életünk,
csillag óceánon lebegünk,
két súlytalan égi szökevény,
kéz a kézben szállunk, te és én.
2013. szeptember 4
A TAVASZI SZERELEM TÜNDÉRE
Ó mily csodás is az ég,
a nap ragyogja be kékségét,
fényében rügyező csodafák,
hozzák el a tavasz illatát.
Piciny madár csicsereg az ágról,
dalol az újjászületett világról,
hangos éneke száll a légben,
szellő táncol a falevélen.
Harmat cseppes fűszálak,
kacsintóan vibrálnak,
bimbós virág nyitja kelyhét,
szirmaiban zümmögő méhecskék.
Lágyan csobogó patak vizében,
halacska ficánkol serényen,
nádas mélyén kecskebéka,
messzire száll hangjátéka.
Így ülök egy fa tövében,
az ébredező természet ölében,
várok én is egy édes dalra,
hívogató kedves szavadra.
Te vagy az én kéklő egem,
világot éltető mindenségem,
szívem elbűvölő szépsége,
a tavaszi szerelem tündére.
2013. február 8.
A VILÁGVÉGE
Eljött a csúf világvége,
ünnepeljünk örömére,
minden ember vidám, s boldog,
megszűnik most minden gondod.
Örömünnep földön, s égen,
nem lesz még csak temetés sem,
nem lesz ki majd megsirasson,
a félelem rád ne hasson.
Örülj neki véget ér már,
amit, mindig úgy utáltál,
igaz nem lesz szeretet sem,
az ki téged elfelejtsen.
Vár ránk most a vidám halál,
minden embert meg is talál,
nem lesz itt más, csak áldozat,
magával ránt a kárhozat.
Ne félj nem lesz több túlélő,
rólad sok rosszat mesélő,
élvezd az utolsó percet,
a kezem most el ne engedd.
Együtt szállunk fel az égbe,
vár a pokol sötétsége,
akárhogy lesz nem fog fájni,
nincs is miért kiabálni.
Mégis kiálts szép szavakat,
itt az utolsó pillanat,
kicsi szívünk végleg hallgat,
a nagy világ porrá hamvad.
2011. november 20.
A GYÖNYÖR ÍGÉRETE
Véred izzó...
Megperzsel!
Szenvedély örömtüze,
testedhez bilincsel.
Lelked lángja,
függőségem vágya!
A gyönyör ígérete,
ízes csáberő,
mézédes nektárja.
Csókod csókom csalja, 
éhezem a szádra.
Ringó öledre...
gyengéden érintve,
bújok egy kicsit.
Cirógatását kéred,
vágyat szító mámor,
balzsamát a kéjnek!
Édes varázs...
kitárt kelyhét élvezem.
Megfeszült testeden,
elhamvad a szemérem.
2022. január 2.
A GYÖNYÖR TÁNCA
Lángra gyújtottad a szívem,
tiéd a legdrágább kincsem,
mit mind a ketten élvezünk,
kéjes öröm a végzetünk,
az őrült szerelmi mámor,
ha megcsókolhatlak bárhol,
s bármikor...
Sohasem elég a csókokból,
mit lopok az ízes ajkadról,
bujaság csábító zamatát,
ébresztem benned a vadmacskát,
járjuk hát a gyönyör táncát, 
érzékiség szárnyalását,
megkapom...
Mit más is szeretett volna,
most is érte sóvárogna,
egyedül csak én érintem,
veled szeretnék, elérem,
ahogy te is engem,
halász a tengeren,
behálóztalak...
Így lett enyém az aranyhal,
játszadozz a vágyaimmal,
szerelmem a tiéd,
szelíden száll feléd,
mit akarok, nem kevés,
szenvedélyes ölelés,
gyengédség...
Mi minden kaput megnyit,
sőt az sem baj, ha szédít,
hisz lényeg a hatás,
egy aprócska lopás,
érzés, mely szívedre hat,
s mindkettőnkben megmarad,
örökre...
Folytassuk szépen tovább,
a szerelmi praktikát,
forró tűzével úgy éget,
megoldást tőled remélek,
szeretkezz hát velem,
s olvadj szét, testemen!
2012. március 30.
AZ ELMÚLÁS CSENDJE
Mocskos vasárnap reggel,
mondd, hogy nem ébredek fel,
az életem, oly sivár,
megváltó lennél halál.
Agyam teremt csodákat,
naivság, nincs bocsánat,
gondolatom messze jár,
magányom ordítva fáj.
Haldokló napnak fénye,
a sötétség örvénye,
az utolsó szalmaszál,
végtelen nyugalom vár.
Látod, kicsit sem félek,
ennél jobbat remélek,
létezésünk, oly parány,
ez a legvégső talány.
Az elmúlás csendje,
a lelkem legmélye,
mit senki sem sajnál,
halkabb a sóhajnál.
Vesztes, gyáva megoldás,
jobb, mint sok-sok csalódás,
mely szüntelen megtalál,
megmérgez és bedarál.
Kezdet ez, s talán végzet,
elfogytak a remények,
a perc, mi mindent lezár,
egy angyal vállamra száll
AZ EZER ARCÚ NŐ
Oly csodálatos és elbűvölő,
a szépséges, az ezer arcú nő,
hozzád fogható még egy nincsen,
az igazi, a legdrágább kincsem.
Gyönyörű szemeiddel megigéző,
testem, s lelkem rabul ejtő,
a szerelem kapuit előttem kitárod,
s szívem végleg börtönébe zárod.
S büntetésem a végtelen boldogság,
a szenvedélytől égő rabszolgaság,
elhozod és őrzöd a legszebb álmom,
életem minden percében rád vágyom.
De van az évnek egy márciusi napja,
mikor téged ünnepellek édes angyalka,
kívánom, boldog nőnapot köszöntve,
az életed legyen ily meseszép örökre.
2013. március 8.
AZ ÖRÖK NYÁR ILLÚZIÓJA
Tarka hátú, virágos rét pompájában,
vibrál a lég, valahol messze botorkál,
lenge, pipacsos koszorúval hajában,
kacéran hajladozik, sok hetyke fűszál.
Új útra kél, lebben a könnyű szellő,
hűs patak vizét csábítón borzolja,
úgy cirógat, mint egy gyengéd szerető,
pillangótáncát jókedvűen ropja.
Izzik mosolya partokon, hegyeken,
élet, mézes csókú tüzes asszonya,
vakító, végtelen égi tengeren,
kék üstökén, hűs felhőit sodorja.
Betört napkorong lángnyelvén gyülekeznek,
szürke lábbakkal taposva égi utat,
búcsút intenek bánatos könnyeiknek,
a gyöngyökbe zárt áldás lágyan simogat.
Párnámra ejti, csillagot gyújt az égen,
a Hold békés alkonyatba burkolózva,
esőzene kopog, fák rengetegében,
átölel az örök nyár illúziója.
2023. július 22.
AZ ÜSTÖKÖS
Ó, te bájos, elbűvölő szépség,
magával ragadt a gyötrő éhség,
álmomban enyém lett a szerelmem szíve,
érezhettem milyen a szenvedély íze.
Egy mély sóhaj, s a gondolat mely elkísér,
álmaim szeretője győzelmet ígér,
kínzó fájdalommal vágyódom utánad,
hisz sohasem érhet véget e varázslat.
De, ismét csak látomás voltál kedvesem,
mely nem hagyja a boldogságot élveznem,
az űrben szálló, tova tűnő üstökös,
köztünk lévő vonzalom mégis örökös.
Talán nem is kellene többé aludnom,
inkább nyitott szemmel is rólad álmodnom,
látlak, édes mosolyod itt van előttem,
arcodon egy pillanatra eltűnődtem.
Lágy simogató szele a változásnak,
teremthetnék megigézett, új csodákat,
karjaimba bújhatnál, vígan, gondtalan,
nem lehetne a lelkem többé hontalan.
Mert éreznem kell, hogy érezhess engem,
nem szabad kezed soha elengednem,
csak mennék előre, s mutatnám az utat,
s megtalálnám, mit szerelmes szívem kutat.
Csupán egyetlen lét, melyben élhetünk,
de, mindenen átsegít a szerelmünk,
határt nem szabnának többé csillagok,
légy az üstökösöm, s legyünk szabadok!
2012. február 5.
AKAROD, VAGY SEM
Rád pillantok, s teljesen megszédítesz,
szépséged, fejemben egy gondolat ébredez.
Szeretlek...
s akarod, vagy sem,
szívemet csak neked őrizgetem.
Megérintlek hát, oly csodás alakod,
érzem a pillanat heve szemeimben felragyog.
Szeretlek...
s akarod, vagy sem,
ennyire megőrjítesz kedvesem.
Ajkaidon cuppanós édes csókok,
jelei mindannak, mit érzek, s mondok.
Szeretlek... 
s akarod, vagy sem,
eszemet veszed, véglegesen.
Remegő hangod, mint a leglágyabb ének,
mit is mondhatnék válaszként néked?
Szeretlek...
s akarod, vagy sem,
veled, még a csillagokat is elérem.
Szíved most, oly varázsos ütemet ver,
érzem, válasz ez, mely lehengerel.
Szeretlek...
s akarod, vagy sem,
elolvadok szemeid varázstükrében.
Ha nem láthatlak, folyton csak hiányzol,
suttognám füledbe, mindig, s mindenhol.
Szeretlek...
s akarod, vagy sem,
szerelmed teszi boldoggá az életem.
2012. szeptember 30.
ÁLMODTAM TALÁN...
Álmodtam talán...
ott álltam egy szebb élet hajnalán,
boldogságot, szerelmet,
nem kaptam az élettől kegyelmet.
Eltűnt, köddé vált,
nem én voltam kire rátalált,
mintha sohasem létezett volna,
a lelkemet mégis elrabolta.
Most ismét egyedül,
a magány fájdalommal vegyül,
csodára várnom nincs miért,
s élnem sincs már senkiért.
Újra írom sorsom könyvét,
letörlöm szemeim könnyét,
a pofont, mi rajtam csattan,
mit mindenkitől megkaptam.
Jöhetne egy szép érzés,
újabb út, újabb lépés,
vágy, mely hatalmába kerít,
bánaton, szomorúságon túl repít.
Egy csábító mosoly,
falaim áttörve szívemig hatol,
egy ellenállhatatlan tekintet,
mely mélyen megérinthet...
Vagy ez a végzetem,
senkinek sem kell a szerelmem,
a mocskos valóság a mélybe húz,
s minden érzést végleg összezúz.
2012. január 26.
ÁLOM
Sejtelmes némaságba burkolózva,
kopogtat, fázósan bújik a hideg éj,
erőtlen testem magához húzza,
sűrű homályban vibrál a szenvedély.
Lüktet, selymesen simul a csend,
behálóz érintést sugalló láza,
remegő árnyjáték halványan dereng,
kapaszkodik belém, borzongok a vágyba.
Koldusa vagyok igéző tekintetének,
pajkosan kacsint, pillanatra megremeg,
véremben cseppjei szerelem tengerének,
simogató habjában fürdetem lelkemet.
Kitárja karjait, finom táncot járva,
dédelget... tüzesen perzsel a lángja,
mámorító boldogság illanó varázsa,
nyár ízű csókjait leheli számra.
Lágy zenét dúdol a hajnali fény,
távolra szökik az éj szőtte álom,
kedves vigaszt suttog a remény,
dallama életet hoz a világon.
2016. február 28.
BELÉD SZÉDÜLÖK
Hajnali csenden át,
kopogtat egy gondolat,
szívemhez kötözve,
suttogd el titkodat!
A hallgatáson túl,
az álmok néma sóhaján,
vágyaimat hordod,
bújj hozzám!
Tested sziluettje,
lobogva lángol,
gyönyörébe mártózom,
zubogó zuhatag mámor.
Lüktető rezzenésekben,
lázasan érintelek,
bőrödön remegőn,
ölelésedbe tüzet lehelek.
Kavargó lelkem,
csak magának akar,
táncolva sodor,
hurrikán erejű a vihar!
Beléd szédülök,
már nem érdekel semmi,
szerelem, ne múlj el,
mindig veled akarok lenni!
2021. november 23.
BENNED ÉLEK
Lelkem forrása simogató tekintetednek,
puha bőrödre suttognám, mennyire szeretlek,
egymásra merednek, némán hallgatnak a szavak,
ragyogásodtól gondolataim szétfoszlanak.
Ízlelem csókjaidat, szédítő a pillanat,
lélegzem lélegzésed, elszökik az öntudat,
bolondos lázban ujjaim finom táncot járnak,
ölelés hevében körénk fonódnak a vágyak.
Féktelen szerelem tomboló, édes tüzében,
egymást kutató érintések bűvöletében, 
élvezettől kábán, lényemet magadba zárod,
az érzéki forróságot még jobban kívánod!
A perzselő lángok ellen tehetetlen vagyok,
veled elégni, lávaként hamvadni akarok,
lüktető szenvedély, görcsösen hangos reszketés,
végtelen sóhajok, se bűntudat, se menekvés!
Benned élek, s halok, ezerszer is feltámadok,
magukkal húznak testünkben dúló vad viharok,
mámorodtól megrészegült meztelen képzetem,
új erőt merít belőled boldogság végzetem.
2016. július 27
.
BOLDOG NÉVNAPOT!
Az év e napján,
örömtől csillogjon a szemed!
Ma téged ünneplünk,
Erzsébet a neved.
A Hold kísérjen,
vigyázza álmodat.
Váljon valóra,
mi mosolyra fakasztja,
szép arcodat.
Ragyogjon ezernyi csillag,
feletted!
Így köszöntsön,
ki soha el nem feledhet...
Boldog névnapot!
2011. szeptember 23.
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!
Egy újabb év telt el,
de ne hidd,
hogy szomorkodnod kéne,
hisz ez a te napod,
legyen hát vidámság,
s ünnepeljünk végre!
Elmúltak az évek,
már megint eggyel,
fiatalabb lettél,
miközben az életedben,
másokkal oly sok szépet,
s jót tettél!
Teljen továbbra is,
boldogan ez a csodás élet,
s maradj örökre,
ilyen gyönyörűen ragyogó,
mint a csillagok az égen...
Boldog születésnapot!
2011. szeptember 23.
BOLDOG LENNÉK
Ha még egyszer születnék,
akkor is egy nőt szeretnék,
te lennél az virágszálam,
ki ragyogsz rám a napsugárban.
Imádnálak éjjel, s nappal,
átvirrasztott éjszakákkal, 
nem lenne több hideg évszak,
szerelmem tüze a forró nyárnak.
Boldog lennék mindig veled,
hisz én lennék egyetlen szerelmed,
minden álmom teljesülne,
te lennél a szívem csücske.
Nem vágynék én semmi másra,
csak a végtelen élet titkára,
hisz tudnám már, hogy miért éljek,
örök boldogság lenne a végítélet.
2012. május 19.
BOLONDOS DALLAM
Bolondos dallamot,
verdes ma a szívem,
előtted felfedem,
nézek rád szelíden.
Akadtak már szebbek,
voltak ennél jobbak,
ünnepi köszöntök,
örömet okoztak.
Aprócska ajándék,
láthatod arcomon,
szeretet száll feléd,
túl lépve álmokon.
Suttogom füledbe,
mire nagyon vágyom,
légy boldog örökre,
szívemből kívánom.
2012. január 9.
BÚS SZIMFÓNIA
Hűvös takaróján nyújtózik az égbolt,
éj csendjébe olvadva hangtalan sikolt,
Hold hunyorog, halványuló csillag pulzál,
hideg tél hull, kavargó holt időt szitál.
Léptek alá fehér foltos suttogás terül,
elmúlás szele kúszik kérlelhetetlenül,
elbomló lehelete kormos füstöt zihál,
rideg vackán lapul, ólálkodik a halál.
Darabokra hull, lassan elvérzik az élet,
por itta lázas boldogság, kínzó képzelet,
eltávolodik a valóság, görcsösen fáj,
valószínűtlen álmot szorong a félhomály.
Keserű, ráncba gyúrt arcon tűnik a világ,
rongyos lélekszálak végén lógó árvaság,
múló vágykép, halványuló allegória,
zokogó, befejezetlen bús szimfónia.
2023. január 26.
CSAK MI VAGYUNK
Éltető forrásom vagy!
Csobogó csermely, hűs vízű patak.
Cirógatón ábrándos álmok árjával,
örökké ringató medrembe csábítalak!
Levegőm vagy!
Szelíd szerelmes sóhaj ajkamon.
Veled lélegzem be a pillanatot,
összebújva ezer buja hajnalon!
Te vagy a rétek virága!
Színpompásan illatozó természet.
Ujjaim, mint zarándok járják be tájaid,
e szemkápráztató gyönyörűséget!
Csókod fénylő hamvassága!?
Maga a fejembe szállt boldogság.
Cseppenként kortyolom édes zamatát,
belőle sugárzik feléd a forróság!
Elakad a hang!
Szellőként hozzám simul a gondolat.
Kell a kezed, szíved, lelked,
vágyaimra fonódva öleld belém valódat!
Csendedbe bújok!
Szívdobbanásodban lüktet az egész világ.
Elnémul minden, csak mi vagyunk,
kezdetét veszi az örökkévalóság!
2020. december 26.
CSÓKOS ÁLMOK
Ajkaidnak csábos bája,
csókos álmom netovábbja.
Formás cicik úgy imádom,
nyelvemmel meg is áldom.
Ajkaim már lejjebb járnak,
elkapják a nyuszikádat...
Kapsz is rá sok puszikákat!
Simítja kezem fenéked,
oda is jár egy cupp tenéked!
Lábujjadon édes nyelves,
ha fejbe rúgsz is,
csak el ne kergess!
2011. szeptember 23.
DECEMBERI ÁLOM
Felhők habjain megbújva, az est honol,
sötétségébe burkolózva kóborol,
lecsukja csillag szemeit, némán figyel,
varázsleplet húz, hófehér tenyerével.
Hópehely hull, kósza, halk lebegéssel,
suttogva időtlen reményt a széllel,
fagyos nyüzsgése most kedvesen érint,
boldogan dobbannak a szívek megint.
Emlékek foszlányán, gyertyát gyújt egy angyal,
kitárva karjait, szelíd ragyogással,
lassú percek ölében nyugszik a lélek,
semmivé válnak a kísértő lidércek.
Elakad a hang, csak érezd, milyen szép,
szikrázó szeretet, merész ábrándkép,
decemberi álom lágy ölelésben,
kacsint az élet, az ünnepi fényben.
2022. december 21.
DEPRESSZIÓ
Gátlástalanul gátlásos vagyok,
Még csak magamhoz sem nyúlhatok,
feloldani feszültségeim nem merem,
merengve nézek magam elé szüntelen.
Rosszul esik minden egyes szó,
az egész életem egy nagy depresszió,
hajamat tépve, fejemet falba verdesem,
egyetlen kapcsolatom, mely ennyire közvetlen.
Menekülnék el, kifelé ebből a káoszból, 
szabadulnék a bennem rejtőző gonosztól,
de nincs segítség, senkiben sem bízhatom,
magányos lelkem csak egyre jobban kínzom.
Megoldás az agyamban már létezik,,
s eljön a nap mikor minden megváltozik,
véget ér e kínzó gyötrelem,
élőholtak útját járva lezárom az életem.
2012. július 27.
EGY DIÓ ÉLETE
Megyek az utcán peckesen.
A gyomrom üres,
de rendesen.
Elém pottyan egy dió...
Rálépek véletlen.
Jajj, de jó!
Felveszem.
Kibontom ügyesen.
Bekaplak, hamm!
Lesz valami a gyomromban!
A számba beteszem.
Megeszem!
Utamat folytatom.
Megyek...
A fejemet hajthatom,
lenek.
Hátha, még egyet lelek.
S nem lesznek üresek,
a korgó belek.
Lépdesem...
A diót nem lelem.
De nem is véletlen,
hisz haza érkeztem...
2012. január 19.
(Figyelmeztetés: A vers nyomokban mogyorót tartalmazhat!)
EGY ÉLETEN ÁT
Olyan ez, mintha mindig ismertelek volna,
az érzés, mely minden szívet elrabolna,
s mikor ajkaidon megcsillan a fény,
csókod íze, mint a legfinomabb sütemény,
lágy érintések, melyek a számban olvadnak,
nyelveink hangtalan mondatokat formálnak.
Szeretlek!
Kívánlak!
Érted meghalnék annyira imádlak!
Egy életen át csak a tiéd,
ölelésed sugallja, te vagy ki mindent megért,
a szikrát, mely lángra lobbantja a tüzet,
az emberben ki az életében mindenért megfizet,
ki veled elfelejti összes baját, s búját, 
mert tudja értékelni e szavak súlyát.
Szeretlek!
Kívánlak!
Érted meghalnék annyira imádlak!
Én már téged soha el nem engednélek,
két karomba zárva minden rossztól védenélek,
te vagy kiért odaadnám mindenem,
a világvégét is túlélő végtelen szerelem,
s ha ott állunk majd a semmi közepén kézen fogva,
akkor is csak ezt hallhatod a füledbe suttogva.
Szeretlek!
Kívánlak!
Érted meghalnék annyira imádlak!
2012. július 5.
EGY ŐRÜLT ÁBRÁND
Olyan ez, mint egy mámorító érzés,
agyamban kavarog ezernyi kérdés,
lehetnél könyvírója sorsomnak,
arcodat nézve csendben hallgatlak.
Olyan ez, mint egy édes dallam,
alig várom, hogy újra halljam,
oly csodás, csengő hangon szólítasz,
ajkaid formálva elbódítasz.
Olyan ez, mint egy szédült állapot,
teremtettél bennem varázslatot,
rózsaszirmok tündérkertje szépséged,
gondolatban százszor elszöktem véled.
Olyan ez, mint egy lobogó gyertyaláng,
fénye kialszik, sötétség vár reánk,
lelkem titkait veszni mégsem hagyhatom,
felhők tengerén szárnyaljanak szabadon.
Olyan ez, mint egy szerelmi vallomás,
szavakból formált művészi alkotás,
testemből kitörni vágyó vad lüktetés,
egymásba fonódó izgatott szívverés.
Olyan ez, mint egy mézédes csók,
nem érezhettél még hasonlót,
ámulatba suttogó képzelet,
szárnyai ölelik a kék eget.
Olyan ez, mint egy igaz szerelem,
őrült ábránd, örökké szeretem,
boldog vagyok, nekem ő a minden,
a Nap, a Hold, a legdrágább kincsem.
2011. november 29.
ELFELEJTETT ÉRZÉS
Színtelen némaság, megszokás csupán az élet,
magányomból ébredő, távolban rohanó emlékek.
Szertefoszlott képzetem csöppnyi időszaka,
álarcba bújtatott sóvárgásom kínos mosolya.
Kérlek meséld el, milyen lehet a boldogság,
segíts felidéznem, legyél te az orvosság!
Szeretném, ha még egyszer a részem volna,
megrepedt lelkemben a tátongó űr beforrna.
Szemeid tükrében keresem a lét értelmét,
ragyogásukból fakadó mosoly szépségét.
Arcod domborulatai elárulják az összes csodát,
lassuló mozdulataim gyorsítják szívem ritmusát.
Egyre közeledő illatod, oly simogatón mesés,
testembe oltott méreg, függővé tesz az ölelés.
Agyam felidéz egy mindent elsöprő percet,
elfelejtett érzést, mely legyőzi az értelmet.
Az idő nagy úr, s egyszer már jó úton jártam,
talán te megérted bűnöm, mit eléd tártam.
Végtelen megkönnyebbülés fogja kézen a reményt,
ajkaid kimondatlan szavakká formálják az erényt.
2016. február 22.
ELSŐ SZERELEM
Annyira gyönyörű, őt nézem szüntelen,
törékeny testén folyton eltévelyedem,
ő a legszebb lány, a szívem érte dobog,
érzem, lelkem tüze egyre hevesebben lobog.
Furcsa, bizsergető érzés ragad magával,
kapcsolatom meg is szűnik a külvilággal,
bódult állapotban egy félénk kézfogás,
észveszejtő a veled, s rólad álmodás.
Kitöltöd a napjaim, vágyódom utánad,
nem szeretném, emiatt tartanál butának,
szeretlek, jobban mint valaha bárki mást,
titokban... nem mondhatom el e vallomást.
Néhány huncut pillantás, kedves mosoly,
mi kettőnk között alakul, az már komoly,
lehet tengernyi hibád, észre sem veszem,
elveszett az okos fiú, elvetted az eszem.
Akarlak, nem tudok szabadulni tőled,
oly fenséges gyengédség árad belőled,
már tudom, számomra te vagy az igazi,
kiért érdemes élni, s halálig harcolni.
Most itt ülsz velem, fogom csöpp kezed,
nézem csodálatosan csillogó két szemed,
majd reszkető ajkaimmal lágyan átölelve,
ugrunk fejest egy felejthetetlen szerelembe.
2015. február 9.
ELVESZETT SZERELEM
Fásult sóhajommal fújom szét nyomodat,
lélekgyilkos magány ajtómon kopogtat,
folyton megaláz, vergődő lebegés az élet,
örökre átitatta, megmérgezte véremet.
Végtelen szenvedés, álmatlan hajnalokon,
csalfa reménnyel tele, szótlanul fuldoklom,
téli rideg világ költözött életembe,
rabláncán a félhomály, fagytól meggyötörve.
Utamat nem lelem, szívem sem dobban már,
lelkem kettétörve egyedül botorkál,
az elmúlás, a múlt keresztre feszített,
igazat kimondva csakis én veszítek.
A bennrekedt szavak is lassan elfogynak,
arcra hűlt keserű könnyként sikítanak,
eltűnünk, mint fájdalom a némaságba,
tűzlángjaink szenvedélyes lobogása.
2022. március 14.
ENNYIT SEM
Szürke fátyol agyamon,
a helyemet sem találom.
Hiába vagy nekem,
ha a figyelmed sem érdemlem.
Egy-két sör, pár szál cigi,
s a szerelmet a szél tova is viszi?
Körülöttem emberek,
kiket szeretnek.
Csak én vagyok egyedül,
s a gondolat fojtogat legbelül.
Neked egy senki vagyok,
az sem számít, ha a magányomba fulladok.
Olyan, mint egy ócska idegen,
kihez nem fűz semmi érzelem.
Pedig, reméltem rám büszke lennél,
s így mások előtt is szeretnél.
De a szó elszállt, érzés meg nem maradt,
csak a megalázottság, ami rám szakadt.
Mert, ha nem is kértem,
de úgy néz ki, még ennyit sem értem!
2022. március 14.
ÉDES ÉBREDÉS
Dunna alatt szendergő gyönyörű álom,
összeköt bennünk minden szívdobbanásom,
huncut nyújtózás, ébredezem melletted,
lehunyt szemmel is hívogat a szerelmed.
Szikrázóan köszönt ránk egy mosolygós nap,
fényében, álmos életünk új esélyt kap,
ketten az ágyban szorosan összebújva,
csodaszép ébredés egymáshoz simulva.
Kíváncsi veréb kandikál az ablakon,
árulkodón dalolja, szeretlek nagyon,
szépséges arcodat csendesen csodálom,
mézédes ajkaid, ízlelném, imádom.
Finoman csókolnám bársonyos bőrödet,
égessen lelkedbe boldogság örömet,
oly kimondhatatlan vágyódom utánad,
nem sejted mennyire akarlak, kívánlak.
A gyönyör viharából partra sodródva,
remegő combjaink egymásba fonódva,
rezdüléseiddel nem tudok betelni,
az éjjel mámorát nem lehet feledni.
Karjaimban égtél buja szenvedéllyel,
elvarázsoltál ringató gyengédséggel,
önfeledt játék, veled a mennyben jártam,
fodros felhők felett, csillagok közt szálltam.
Lassan ébredezel én gyönyörű kincsem,
tollpihe pihen az aranyló hajtincsen,
s mint szemedből a könnycsepp, ő is tova száll,
szép arcod simítva mosolyod rám talál.
Füledbe suttogom, milyen szép a reggel,
álmom valóra vált, együtt ébredünk fel,
te vagy az angyal, kire mindig is vágytam,
eljött a szerelem, végre megtaláltam.
2012. január 9.
ÉDES MÁMOR
Mi is az, mit a legjobban kívánnék?
Szerelmed számomra, oly nagy ajándék!
Forró, tüzes vágyak tombolnak bennem,
mindent amit adsz, most meg kell szerezzem!
Megérintem, simogatom bőrödet,
vérbő láz éget, izgalma bűvölet.
Nincs terelő gondolat, mely megállít,
azt lihegi, szeresselek halálig.
Szolgád leszek, ördögi játékszered,
szeretőd, ki mindenbe belevezet.
Kibontom a legizgatóbb csomagot,
csókjaimmal megformálom alakod.
Hevességem téged végleg ellazít,
nedves, vibráló bujaságra csábít.
A vér merevvé tesz minden végtagot,
ölelésem, elnyeli a tudatot.
Vadul tomboló, bódító élvezet,
magamba szívom érzéki ízedet.
Majd eljön a megálmodott szép halál,
szerelmünk édes mámorként ránk talál.
2011. szeptember 14.
ÉDES SZERELMEM
Mikor felébredtem, még láttam őt,
az álmaimban élő hercegnőt,
ö az ki elvarázsol teljesen,
gyönyörű vagy, én édes szerelmem.
Arcomat lágyan simogató holdsugár,
szédületes álmokat hozó forró nyár,
te vagy az, ki elvarázsolsz teljesen,
oly gyönyörű vagy én édes szerelmem.
Képzeletemben tűzpiros rózsakert,
nem láttam ennél bűbájosabb ékszert,
a nőt, ki elvarázsol teljesen,
leggyönyörűbb, én édes szerelmem. 
A lugas legcsodálatosabb virága,
a fodros szirmok elbűvölő pompája,
ö az, ki elvarázsol teljesen,
gyönyörű vagy én édes szerelmem.
Illatos szirmaidnak összes bája,
a napfénynek ölelő ragyogása,
te vagy, ki elvarázsolsz teljesen,
leggyönyörűbb, én édes szerelmem.
Nem tudom, illúzió ez, vagy valóság,
ellenállhatatlan mámoros mohóság,
s a nő, ki elvarázsol teljesen,
oly gyönyörű vagy édes szerelmem.
2012. január 8.
ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT
Hosszú volt a tegnapom,
fel sem kelek a holnapon,
ma még élek,
de jövőt már nem remélek.
Cserben hagytak barátok,
így teremtettem új világot,
ebben élem magányom,
folyton önmagam sajnálom.
Nem tudok innen kitörni,
muszáj e sorsba beletörődni,
sokáig küzdöttem ellene,
eltűnt az életem értelme.
S most, hogy nincs már érdek,
csak a sötét tények,
ég és föld között lebegve,
elszáll a lelkem örökre.
2013. február 8.
ÉLETEMBEN NEM...
Tudattalan küzdelmében az akarat,
fátyolba burkolt agyamban alulmarad,
túl sokszor érzem, a hitem felőrlődött,
s mint életemben nem...
más világban keresnék reményt, örömöt.
Késői menhely a pozitív gondolkodás,
saját nyomorom tiporva a kilábalás,
Létben lézengő lélekként, kutatom utam,
s mint életemben nem...
kitaposott ösvényen sohasem járhattam.
Szeretnék békében, boldogságban hinni,
minden rosszat végleg elfeledve élni,
emlékeim a homályba veszhetnének,
s mint életemben nem...
édes bolondság végre felfedeznélek.
Bűntelen, szabadon szárnyalva repülnék,
millió társammal csillagként ragyognék,
csendben meglelném szívem titkos menedékét,
s mint életemben nem...
megtudnám a létem igaz, valós értelmét.
2013. szeptember 3.
ÉRTED LÁNGOLVA
Szédítő szenvedély!
Szerelemben őrjöngő vágyak!
Hogy rád találtam, folyton téged kívánlak!
Sóvárgom mindazt, mit kérsz, s adhatsz!
Test a testben, mindent megkaphatsz!
Tépj szét!
Légy a gyönyör fenséges úrnője!
A legédesebb mámor vászonra festője! 
A kéjes beteljesülés vad angyala!
Fülembe csengő érzéki hangok legszebb dallama!
Ölelj szorosan!
Szeress, a világot feledve!
Boldogan, álmaid követve!
Érezd, ahogy e szerelmes szív érted lángol!
Kiolthatatlan tűz, mindkettőnket elvarázsol!
2012. január 1.
ÉRZELMEIM ÖRVÉNYE
Fülemben még a nyári éj zenél,
rólad mesél suttogó dallama,
hangodat hozza távolból a szél,
fájó szívem gyógyító balzsama.
Szavaid mögé zárt álomkép,
azt álmodom, úgy szeretsz, mint én,
mert téged szeretni csodaszép,
gyermekin, igazán őszintén.
Én a tied, világunk összeér,
elhoztad léted édes illatát,
te az enyém, végtelen szenvedély,
neked adom szerelmem mámorát.
Boldogság csókja emel az égig,
szememben pajkosan táncol fénye,
önző módon szomjazom rád mindig,
elragad érzelmeim örvénye.
2018. november 4.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Fonyó Tamás |
|
|
|
Címkék: ellenállhatatlan, legcsodálatosabb, következményeket, kérlelhetetlenül, megkönnyebbülés, megcsókolhatlak, szenvedélyemnek, varázstükrében, mindkettőnkben, pillangótáncát, figyelmeztetés, megszerethetsz, rezdüléseiddel, kimondhatatlan, boldogságodtól, szívdobbanásom, felejthetetlen, szemkápráztató, szertefoszlott, leggyönyörűbb, tekintetednek, szétfoszlanak, ragyogásodtól, rezzenésekben, kiolthatatlan, felfedeznélek, bódultságában, végtelenjében, újjászületett, születésnapot, szenvedélytől, mindkettőnket, képzeletemben, gyönyörűséget, feszültségeim, örökkévalóság, rossz napok, csodás érzést, bennem rejlő, pokol démoni, egyetlen reménységem, legmélyebb titkaim, érzéki csalódás, test kívánt, feloldozást kínáló, igaz érzelmeid, világba szerelmes, határozott igennel, ébredő napnak, hajnalka kéklő, boldogságodtól ragyogjon, teli vizes, Fonyó Tamás, FONYÓ TAMÁS, KÉPZELET ÉS VALÓSÁG, LEGÉDESEBB ÁLMOD, SZAVAK ÓCEÁNJA, SZERELEM RABSZOLGÁI, TAVASZI SZERELEM TÜNDÉRE, GYÖNYÖR ÍGÉRETE, GYÖNYÖR TÁNCA, ELMÚLÁS CSENDJE, EZER ARCÚ NŐ, ÖRÖK NYÁR ILLÚZIÓJA, VAGY SEM, ÁLMODTAM TALÁN…, BELÉD SZÉDÜLÖK, BENNED ÉLEK, BOLDOG NÉVNAPOT, BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, BOLDOG LENNÉK, BOLONDOS DALLAM, CSAK MI VAGYUNK, CSÓKOS ÁLMOK, DECEMBERI ÁLOM, ÉLETEN ÁT, ŐRÜLT ÁBRÁND, ELFELEJTETT ÉRZÉS, ELSŐ SZERELEM, ELVESZETT SZERELEM, ENNYIT SEM, ÉDES ÉBREDÉS, ÉDES MÁMOR, ÉDES SZERELMEM, FÖLD KÖZÖTT, ÉLETEMBEN NEM…, ÉRTED LÁNGOLVA, ÉRZELMEIM ÖRVÉNYE,
|
|
Offline
